Hitet vallok

Mint tudjuk, a régi déliek különleges jelentőséget tulajdonítottak az olivafa bogyójának. Olyan életkörülményeket teremtett számukra, amely megengedte, hogy kevésbé gyakorlatias dolgokkal foglalkozzanak. Szerintük azonban ez elengedhetetelen volt ahhoz, hogy a gyakorlatias dolgokat is jobban végezzék. Engem azok érdekelnek, akik akarva-akaratlanul máig osztják ezt a nézetet.

2010. február 16., kedd

Vénülő ifjak és a téli könyvtermelés


Megszületett az első hivatkozás a téli Husserl-konferenciára a magyar értelmiségi sajtóban. Erre hívta fel figyelmemet szervezőtársam a minap.
Az apropó egy interjú a jelenlegi magyar kontinentális irányultságú filozófusok közül méltán legismertebb, de mindenképpen legreprezentatívabb Tengelyi Lászlóval, aki a rendkívűl informatívan válaszol az interrogátor kérdéseire. A szöveget mindenki olvashatja itt - ameddig az ÉS rá nem jön a micro-payment előnyeire.
Teljesen furcsa azonban, hogy az egész konferencia egyik legfontosabb kérdését, vagyis azt, hogy elkészült az első magyar nyelvű kötet Husserl szintén első főművéről, a Logikai Vizsgálódásokról, nem kerül említésre. Lehet, hogy mindenki így érzi a saját szerkesztéseivel, de valahogy az az érzésem, hogy ennek a celluloidalapú adathordozónak is volt ott helye. Persze a termelés másodrendű szempont egy értelmiségi közösségben, de ebben az esetben...tudomisén hagyjuk ki a termelés minden egyes elemét a mérlegből. Persze a prioritások értehetőek egy olyan esetben, amelyben - és főleg a cikk végén - egyértelmű az a fajta szomorú mérleg, amelyet Tengelyi László kénytelen levonni a dolgozó, de végleges elhelyezkedéshez továbbra sem jutó fiatal kutatók száma és további esélyei tekintetében. A problémát sokkal legitimebb módon veti a legújabb magyar fenomenológia mozgalom egyik elindítója, mind mi a kutatók maguk. A probléma persze inkább az, hogy lassan kezdünk megöregedni.

Nincsenek megjegyzések: