Hitet vallok

Mint tudjuk, a régi déliek különleges jelentőséget tulajdonítottak az olivafa bogyójának. Olyan életkörülményeket teremtett számukra, amely megengedte, hogy kevésbé gyakorlatias dolgokkal foglalkozzanak. Szerintük azonban ez elengedhetetelen volt ahhoz, hogy a gyakorlatias dolgokat is jobban végezzék. Engem azok érdekelnek, akik akarva-akaratlanul máig osztják ezt a nézetet.

2009. december 31., csütörtök

Tiszta szerencse




Nem tudom mennyire természetes kategória a háztartásban az olyan doboz vagy láda, amelyben valamikor  nagy mennyiségben kapott, de még nem szortírozott, nem rendszerezett, ezért nem indulásból kidobandó könyveket és folyóiratokat tartanak.
Mivel nálunk van ilyen doboz, karácsony után kinyitottam és egyet-mást felleltároztam.
Három érdekes találattal gazdagodtam:

1.) Az első egy klasszikus kalandregény-fordítás:
Walter Scott: Ritter Gottfried Peveril - Vierter Theil. Aus dem Englischen von C. F. Michaelis - Walter Scott's auserlesene (válogatott) Werke, Sieben und vierzigter Band. Gedruckt bey Anton Strauß, Wien, 1826.


A könyv nem ritka, de meglehetősen régi. A fordító Christian Friedrich Michaelist a német esztétikatörténet Kant-népszerűsítőként és a zene filozófiai-esztétikai szerepének teoretikusaként jegyzi. Maga a fordítás annak dokumentuma, hogy a skót romatikus regényíró német nyelvterületi recepciója már életében is szárnyalt, mint  a Société Générale a román tőzsdén. Ez éppen a negyvehetedik kötet.


Érdekesebb viszont, hogy a könyvet fedő vászonkötéses borító belső oldalán Ábránfalvi Ugron István ex librise található. Kérdés, hogy a könyv valóban lehetett-e a tordai kaszinóalapító Ugron Istváné, vagy a mezőzáhi kastély-őrült, századfordulós dualista cári nagykövet Ugron Istvánról van-e szó. Az ex-libris papírjának állapota alapján a huszadik század eleje tűnik valószínűbbnek.


2.) 500 beste Hausarzneimittel gegen alle Krankheiten der Menschen. Quedlinburg und Leipzig, Verlag der Ernst'scgen Buchhandlung, 1843. Ez olyan bombasztikus cím, hogy a nevét senki se adta hozzá. Az eredeti elöljáró beszédet is egy magát meg nem nevező ún. gyakorlati orvos (ein practischer Arzt) ("egészség Isten patikájából"-orvos) szignálta.

A könyv végén igen nagyszerű német és latin jegyzetek vannak az orvoslásról és bizonyos füvek és porok keveréséről egy olyan részen, amelyet roppant előrelátóan jegyzeteknek és apró feljegyzéseknek hagytak üresen a könyv utolsó 15 (!) lapján.

3.)  A harmadik pedig a zsidó turidani, a kamatos báthorygábor története, a soha ki nem bontakozott magyar Dreyfus-ügy sokak szerint eltitkolt, de biztosan nem túlságosan terjeszetett dokumentuma, a már elektronikus formában is elérhető:

Móricz Zsigmond: Fortunátus. Történelmi színmű 3 felvonásban. Az Érdekes Újság karácsonyi ingyen melléklete, 1918.



A kis kötés és fűzés nélküli, rossz papírra nyomott, rengeteg sajtóhibával terhelt kötet az alkotásnak nem nagyon kedvező háborús állapotok alatt, hozott anyagból (1912-es) készült, és koránt sem annyira érzékeny témát feldolgozó  szöveg. Öt nő (Drághffyné, Öreg Drághffyné, Dina (Efraim rabbi lánya), Drághffy Benigna, Perzsi (szolgáló) jellemképéről szól és mindenki annak olvassa, aminek akarja. Ha azonban összehasonlítjuk, hogy emellett Fortunátus Imre, Drághffy, Efraim rabbi, az esztergomi Prímás érsek és Kabold szogáló jellemrajzát közli, nem nehéz benne csak részben a magyar történelmi antiszemitizmus leírását látni.
A szöveg teljesen vállalható, amellett pedig láthatóan nem élezi ki a később felerősödő etnikai konfliktusokat. De csak két dolog: 1) Feltűnően sok benne a magyar nemzetkritika. 2) A kölcsönös (hangsúlyozom: kölcsönös) xenofóbiát pedig többször explicitté teszi (pl. Drághffy lezsidózza Fortunátust, erre Fortunátus leoláhozza Drághffyt - 1. felvonás) - mindezt olyan történeti ellél, amely egyszerre engedi meg, hogy 19. századra vetített anakronizmusnak, illetve hitelesen semleges középkori evidencia-közlésnek tekintsük (értelmezés).

2009. december 15., kedd

Könyvbemutató a budapesti Nemzeti Múzeum oldalánál meglapuló Kossuth Klubban, december 17-én, este fél kilenckor


A könyvbemutató kísérőrendezvény lesz az előző posztoláson hirdetett heppeninghez.
Járjatok utána.
Egy kis ízelítő gyanánt itt a tartalomjegyzék is. Tehát:

Husserl és a Logikai vizsgálódások. Ismeretfilozófia és
fenomenológiai filozófia


Varga Péter András - Zuh Deodáth: Bevezető

I. Szemelvények

Edmund Husserl: Logikai vizsgálódások. V. vizsgálódás. Az intencionális élményekről és azok "tartalmairól" (1. §, 8-9. §, 11. §, 12. b) §, 14. §, 16. §, 20. §, Melléklet)
Edmund Husserl: Logikai vizsgálódások. VI. vizsgálódás. Az ismeret fenomenológiai tisztázásának elemei (Bevezetés, 1-8. §, 40-48. §)
Edmund Husserl: Önismertető
Edmund Husserl: Formális és transzcendentális logika. 27. §. A formális ontológia ideájának bevezetése a Logikai vizsgálódásokban

II. Kommentár
Dieter Lohmar: Kategoriális szemlélet (A VI. Logikai vizsgálódás
40-66. §§ értelmezéséhez)

III. Értelmezések és perspektívák

Bacsó Béla: Fenomén és nyelv kérdéséhez (Husserl és Derrida)
Schwendtner Tibor: A kategoriális szemlélet és a létkérdés. Néhány megfontolás a Logikai vizsgálódások heideggeri recepciójához
Vajda Mihály: Mi a fenomenológia?
Tőzsér János: Az intencionális állapotok szerkezete
Ullmann Tamás: Husserl és Kant
Jani Anna: A fenomenológiai mozgalom korai szakasza
 Varga Péter András: A Logikai vizsgálódások filozófiai álláspontja és annak átalakulása a mű első kiadását követően
 Zuh Deodáth: Husserl kései kísérletei korábbi műveinek értelmezésére (Egy példa a Formális és transzcendentális logika kapcsán)

2009. december 13., vasárnap

2009. december 1., kedd

Pete Doherty varázslatos utazása Klaipédában


Nem kenyerem az "okos történész megmondja, hogy mi is ezzel a mondattal a baj"-jellegű megnyilvánulás. Tudják, az, amelyik például arra inti az embert, hogy a hatvannégy vármegye az tulajdonképpen csak hatvanhárom és egy kvázi-városállam, vagy a magyar jogredben csak "szabad királyi város". De ez most szerintem érdekes. Tudják, a köztudat műveletlensége mindig izgalmas téma - ezzel foglalkozhat egy nem-történész is.

A hír annyi, hogy Pete Doherty a generációváltó modellnagyasszony Kate Moss egykori élettársa egy müncheni zenés-táncos mulatságon elkezdte énekelni a német himnusz első és negyedik strófájának kezdősorát a Deutschland, Deutschland überallest.

Dohertyt megpróbálták leállítani, erre egy rádiós műsorvezető felé vágta a rockosan dobigálható mikrofonját, ma pedig a nevében bocsánatot kért a perszonálszóvivője vagyis a sajtóreferense. Korrektül tudósít erről pl. a bajor nagyvárosban kiadott kiváló és a FAZ-al nagy népszerűségi versenyben álló S(üddeutsche) Z(eitung).

Az index.hu híradása szerint, amely sikeresen átmenti magyarázatként a wikipédia-szócikket motamó (tessék összehasonlítani) azt tudjuk meg, hogy Doherty lebőgött. Ma viszont ugyanott valami nagyon izgalmas jelent meg. Az, hogy az eredeti szöveget, ami náci szimbólum volt 1945 után megváltoztatták az Einigkeitsliedére. Namármost ugye tudjuk, hogy nem kellett megváltoztatni, mert már megvolt, csak egyszerűen omittálni kellett az első versszakot, ami kicsit túl volt telve szimbolikus tartalommal., másodsorban a dolog kicsit komplexebb annál, minthogy ez egy nemzetiszocialista ikon, tehát maga az ördög ikonja, tehát itt az ideje, hogy hívjunk egy jól képzett Exorzistet. Ebben a tekintetben nem nagyon különbözik a német lapok kommentárja sem arról, hogy mi is ezzel a dalolgatássak a probléma. Persze ez nem csoda. Az emberek azért háborodnak fel, amiért felháborodnak.De a német himnusz első versszaka sokkal izgalmasabb dolgokat is rejt, illetve olyanokat, amelyek joggal válthatnak ki felháborodást egy politikailag felettébb érzékeny világban.

A szóban forgó versszaknak ugyanis nem csak az a problémája, hogy ezt énekelték Bechtesgadentől az Oberkommando des Heeres-ig. Hanem az, hogy kerekperec elmondja, hogy milyen területen képzeli el az egyébként a harmadik verszaktól kezdve einig rechtlich és frei Némethont. A határok pedig:

 1.) Nyugatról a Némealföldet kettészelő Maas (a Masstrichti Szerződés hivatalos folyója)
 2.) Keletről a Memel városát is magába foglaló földnyelv
 3.) Északról a Balti-tenger
 4.) Délről pedig az isteni Etsch másnéven Adige folyó

Nem kell tehát túl nagyot gondolnunk ahhoz, hogy kirajzolódjon előttünk az alábbi kép:



Mi is ezzel a baj vagy a probléma? Az első negyedrészt bevon Hollandiából és Belgiumból, a második elcsaklizza Klaipedát ('45-ben éppen a SZSZSZR-től), a harmadik hellyel-közzel rendben van, de a negyedik hát az gyerekek lerohan egészt Veronáig.
Azt hiszem nem véletlen, hogy a szakaszt a WW II után annyira nem hangoztatták. Felesleges azért folyton és folyton csak a nemzetiszocialista lelkiismeretfurdalást keresni a német politikusokban. A német himnusz első szakasza egy nagyon kemény határrendezési dió. Inkább ne törjük fel.