Pete Doherty varázslatos utazása Klaipédában

Nem kenyerem az "okos történész megmondja, hogy mi is ezzel a mondattal a baj"-jellegű megnyilvánulás. Tudják, az, amelyik például arra inti az embert, hogy a hatvannégy vármegye az tulajdonképpen csak hatvanhárom és egy kvázi-városállam, vagy a magyar jogredben csak "szabad királyi város". De ez most szerintem érdekes. Tudják, a köztudat műveletlensége mindig izgalmas téma - ezzel foglalkozhat egy nem-történész is.

A hír annyi, hogy Pete Doherty a generációváltó modellnagyasszony Kate Moss egykori élettársa egy müncheni zenés-táncos mulatságon elkezdte énekelni a német himnusz első és negyedik strófájának kezdősorát a Deutschland, Deutschland überallest.

Dohertyt megpróbálták leállítani, erre egy rádiós műsorvezető felé vágta a rockosan dobigálható mikrofonját, ma pedig a nevében bocsánatot kért a perszonálszóvivője vagyis a sajtóreferense. Korrektül tudósít erről pl. a bajor nagyvárosban kiadott kiváló és a FAZ-al nagy népszerűségi versenyben álló S(üddeutsche) Z(eitung).

Az index.hu híradása szerint, amely sikeresen átmenti magyarázatként a wikipédia-szócikket motamó (tessék összehasonlítani) azt tudjuk meg, hogy Doherty lebőgött. Ma viszont ugyanott valami nagyon izgalmas jelent meg. Az, hogy az eredeti szöveget, ami náci szimbólum volt 1945 után megváltoztatták az Einigkeitsliedére. Namármost ugye tudjuk, hogy nem kellett megváltoztatni, mert már megvolt, csak egyszerűen omittálni kellett az első versszakot, ami kicsit túl volt telve szimbolikus tartalommal., másodsorban a dolog kicsit komplexebb annál, minthogy ez egy nemzetiszocialista ikon, tehát maga az ördög ikonja, tehát itt az ideje, hogy hívjunk egy jól képzett Exorzistet. Ebben a tekintetben nem nagyon különbözik a német lapok kommentárja sem arról, hogy mi is ezzel a dalolgatássak a probléma. Persze ez nem csoda. Az emberek azért háborodnak fel, amiért felháborodnak.De a német himnusz első versszaka sokkal izgalmasabb dolgokat is rejt, illetve olyanokat, amelyek joggal válthatnak ki felháborodást egy politikailag felettébb érzékeny világban.

A szóban forgó versszaknak ugyanis nem csak az a problémája, hogy ezt énekelték Bechtesgadentől az Oberkommando des Heeres-ig. Hanem az, hogy kerekperec elmondja, hogy milyen területen képzeli el az egyébként a harmadik verszaktól kezdve einig rechtlich és frei Némethont. A határok pedig:

 1.) Nyugatról a Némealföldet kettészelő Maas (a Masstrichti Szerződés hivatalos folyója)
 2.) Keletről a Memel városát is magába foglaló földnyelv
 3.) Északról a Balti-tenger
 4.) Délről pedig az isteni Etsch másnéven Adige folyó

Nem kell tehát túl nagyot gondolnunk ahhoz, hogy kirajzolódjon előttünk az alábbi kép:

Mi is ezzel a baj vagy a probléma? Az első negyedrészt bevon Hollandiából és Belgiumból, a második elcsaklizza Klaipedát ('45-ben éppen a SZSZSZR-től), a harmadik hellyel-közzel rendben van, de a negyedik hát az gyerekek lerohan egészt Veronáig.

Azt hiszem nem véletlen, hogy a szakaszt a WW II után annyira nem hangoztatták. Felesleges azért folyton és folyton csak a nemzetiszocialista lelkiismeretfurdalást keresni a német politikusokban. A német himnusz első szakasza egy nagyon kemény határrendezési dió. Inkább ne törjük fel.