Hitet vallok

Mint tudjuk, a régi déliek különleges jelentőséget tulajdonítottak az olivafa bogyójának. Olyan életkörülményeket teremtett számukra, amely megengedte, hogy kevésbé gyakorlatias dolgokkal foglalkozzanak. Szerintük azonban ez elengedhetetelen volt ahhoz, hogy a gyakorlatias dolgokat is jobban végezzék. Engem azok érdekelnek, akik akarva-akaratlanul máig osztják ezt a nézetet.

2008. január 24., csütörtök

Későn felfedezett bizonyíték....


....arra, hogy hol is voltam 2006. novemberében. A kép jobb oldalán, egészen szélen a szuvas gerenda alatt....
Aki éppen elkpesztően töri az angolt (de a flamand sem lehet az erőssége, de ez csak feltételezés) az Mr. HuaXXXVIII, vagyis Herr Thomas Vongehr, mögötte a laminált ajtós szekrény, amelyben a Mester gyorsírott széljegyzeteivel ellátott könyvek (ez perspektivikus okokból nem látható).
Akkor és mindenkor is kiderült, hogy az emberek igazi kiéhezett piaci suhancok, akik arra mozdulnak, amiről azt mondják, az a leges- de a legeslegérdekesebb. Ez Heidegger Sein und Zeit-ja. Nagyon kellett rá vigyázni. Különösen a franciák kapkodták. Olyan nagy volt a francia légyzümmögés, hogy én ki is maradtam a buliból (mindig egy fürt entellektüell dongott a barna újrakötött darabon). Nekem maradt Lévinas La théorie d'intuition....-ja. Az mintha új lenne. Semmi széljegyzet. Pedig ez volt az első könyv, amit Husserlről franciául írtak. És neki dedikált példánya is volt (pont az, amire itt az Archief-ban senki nem volt kíváncsi).

Fene tudja. Nem érdekesebb ez?

2 megjegyzés:

Anna írta...

Ilyen rusztikus a dekor egy fenomenológus-meetingen?

Névtelen írta...

Mintha egy temetés lenne...